Bürokrácia és bürokráciacsökkentés uniós módra

„A magyar uniós elnökség talán legnagyobb eredménye volt, hogy tető alá hozta az európai versenyképességről szóló Budapesti deklarációt. A nyilatkozat politikai és szakpolitikai értelemben egyaránt eredményeket hozott: az Európai Tanács világossá tette, hogy nem engedi ki kezéből a politikai vezetés feladatát, illetve abban kötelező feladatokat határozott meg a Bizottság számára. Az egyik legfontosabb elvárás ezek közül az európai bürokrácia, illetve az uniós gazdasági szereplőket terhelő adminisztratív terhek csökkentése volt.

A tagállami állam- és kormányfőket tömörítő uniós testület, az Európai Tanács, 2024. november 8-án fogadta el az ún. »Budapesti deklarációt«, hivatalos nevén a »Budapesti nyilatkozat az új európai versenyképességi megállapodásról« című dokumentumot. A nyilatkozat, mint az közismert, nem pusztán szimbolikus jelentőséggel bír, hanem nagyon is határozott irányt szab az Európai Unió, és nagyon is gyakorlati feladatokat az Európai Bizottság számára. E feladatok a szakpolitikai paletta jelentős részét átfogják: a tőkepiaci teendőktől kezdve az iparpolitikán át az energetikáig. Az EiT azonban nemcsak a vertikális szakpolitikákban látott azonban teendőt, hanem több olyan átfogó kérdést, ún. »horizontális politikát, illetve horizontális kérdést« is (újra)szabályozni rendelt, amelyek nélkül az európai versenyképességről hiábavaló volna beszélni.

E horizontális célkitűzések közé tartozik a deklaráció 4. pontja, amely »egyszerűsítési forradalmat« (»simplification revolution«) hirdetett az uniós honosságú vállalkozások számára. Az egyszerűsítés, a nyilatkozat szövege szerint, »világos, egyszerű és intelligens szabályozási keretet« kívánt meg, amelyben az európai vállalkozások a túlbonyolított-túlbürokratizált szabályozástól mentesen fejlődhetnek. A »forradalom« elsődleges eszköze az »adminisztratív, szabályozásból eredő és a jelentéstételi terhek« drasztikus csökkentése – a jelentéstételi kötelezettségek legalább egynegyedével való megvágása, illetve a bürokráciával kapcsolatos hatásvizsgálatok intézményesítése, amelyeknek a versenyképességi szempontokra is tekintettel kell lenniük. A feladat felelőseként a deklaráció a Bizottságot jelölte meg, határidőként pedig 2025. első felét.”

Nyitókép: Martin Bertrand / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP

***